Déli külvárosi fogyás
Latin-Amerikában milliókra vár nyomor a járvány után Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.
Az előzetes várakozások szerint a bosznia-hercegovinai költségvetés ezer eurónyi millió forint bevételre számíthat idén azoktól a nyugatra vándorolt állampolgáraitól, akik új hazájuk állampolgárságát felvéve kénytelenek lemondani a bosznia-hercegovinai útlevelükről — számolt be a Balkan Insight.
A portál által megszólaltatott politikai elemző szerint a szarajevói vezetés így akar hasznot húzni abból az aggasztó trendből, hogy egyre több bosnyák hagyja el az országot a jobb élet reményében. A nyugat-európai állampolgárságra vágyó boszniaiaknak eurónak ezer forint megfelelő összeget kell fizetniük azért a papírért, mely bizonyítja, hogy hivatalosan is lemondtak születési állampolgárságukról.
Az igazolásra azért van szükség, mert a külföldre vándorló boszniai szerbek, horvátok, bosnyákok legnépszerűbb célpontjainak számító országok — néhány kivételes esettől eltekintve — megkövetelik, hogy honosítandó kizárólag választott hazája déli külvárosi fogyás legyen. A bosznia-hercegovinai állampolgárságukról lemondók többsége Németországban és Ausztriában él. Őket követik a Dániába, Norvégiába és Szlovéniába települők.
Utóbbiaknak — mivel egy exjugoszláv tagköztársaság állampolgárságára cserélnék a bosnyákot — csupán eurót 32 ezer forint kötelesek fizetni. Az illeték azonban csak töredéke az eljárás teljes költségének.
Az ügyvédekre és egyéb szolgáltatásokra fordított kiadások elérhetik a ezer déli külvárosi fogyás ezer forint. Sok bosnyáknak ugyanakkor még így is megéri, hogy megszerezze a nyugati állampolgárságot, mely nem csak választott hazájukban, hanem az Európai Unió többi tagállamában is szélesebb jogköröket biztosít számukra.
Hosszú távon súlyos problémái lesznek Bosznia-Hercegovinának abból, hogy nyugatra vándorolnak a legtehetségesebb, szakképzett fiatalok, akik aztán vélhetően sose fognak visszatérni hosszabb időre.
A becslések szerint 1,5 millió bosznia-hercegovinai születésű él külföldön. Ez az ország lakosságának jelenlegi lakosságának több, mint 40 százalékát teszi ki.
Fontos megjegyezni, hogy a legnagyobb elvándorlás még a kilencvenes években zajlott le a délszláv háború miatt. Ha érdekel, hogyan gondolkodik egy, a hazájába nyugatról visszatérő bosznia-hercegovinai politikus, olvasd el a Szarajevóban készített interjúnkat az ország rendhagyó, nem etnikai alapon szerveződő pártját, a Naša Strankát vezető Predrag Kojović-tyal!
