Súlyozott takarók és fogyás. A nehezített takaró segít oldani a szorongást


Az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársával önkéntes túlóráról, munkavállalói érdekekről és önbizalomhiányról beszélgettünk.

Magyar Narancs: Találó metafora a rabszolgatörvény elnevezés az új munkaügyi szabályozásra? Tóth András: Egy modern mediatizált világban ilyen túlzó metaforákkal próbálják a politikai szereplők megugrani az ingerküszöböt, oldaltól függetlenül. Ezt a törvénymódosítást az ellenzék nevezte el így, és tény, hogy a magyar munkavállalók az európai átlaghoz képest többet dolgoznak. Ez eddig is így volt, és a munkájukért eddig is kevés pénzt kaptak.

Az elmúlt 30 évben gyakorlatilag végig a munkanélküliség volt a jellemző állapot, ez meghatározta a munkaerőpiacot, lenyomta a fizetéseket.

Clavia Nord Stage 2 HA76

Mintegy két éve a nagy átlagot nézve már munkaerőhiány van az országban, de regionálisan még mindig nagy a szórás, például az északkeleti és a déli területeken jellemző a munkanélküliség. Ezek együttesen átbillentették az országot a munkaerőhiány állapotába, a bérek el is kezdtek emelkedni. Már eddig is elrendelhető volt túlóra, sőt a kollektív szerződés — ami a munkaügyi törvényben foglalt minimumokat a munkavállaló javára kedvezőbbé teheti — ezt kitolhatta órára.

És ezzel el is jutottunk ahhoz a bonyolult kérdéshez, hogy mi is a munkavállaló valódi érdeke.

A nehezített takaró segít oldani a szorongást

Mert a túlórakeret kitolásának lehetőségét valójában azért vezette be még a Horn-kormány, hogy érdekeltté tegye a munkaadót a kollektív szerződés megkötésében. Az a logika ebben, hogy a rugalmasságért cserébe a szakszervezetek magasabb bért alkudhatnak ki.

MN: Vannak közös érdekek is: például hogy senki se menjen tönkre attól, hogy dolgozik. TA: Mindannyiunk és a társadalom érdeke is, hogy ne dolgoztassák agyon magas túlóraszámmal a dolgozókat, mert abból sok baj van: az emberek nem töltenek elég időt otthon, nem pihenik ki magukat, nincs idejük gyereket nevelni, megbetegednek, lerokkannak.

egészséges havi fogyás történetek fogyás

Alapvető társadalmi, és ebből kifolyólag állami érdek, hogy a lakosság általános állapota jó legyen. Az as évekbeli angliai gyári törvények voltak az elsők, amelyek ezen okokból beavatkoztak a piacgazdaság működésébe: megtiltották a gyerekmunkát és 10 órában korlátozták a munkanapot. Tóth András politológus Fotó: Németh Dániel A piac sajátos logikájából az következik, hogy bár a munkáltatónak adott engedmény látszólag növeli az ő hatalmát és a munkavállaló kiszolgáltatottságát, a valóságban hosszú távon a hatás ellentétes.

Ha ez az engedmény új munkahelyeket eredményez, azzal éppen a munkavállalók kerülnek hosszú távon jobb helyzetbe. Hiszen a munkavállalók érdeke a tartós munkaerőhiány. A munkavállalónak a legrosszabb a magas munkanélküliség: ha tízen állnak a kapu előtt, akkor a főnök könnyen mondja azt, hogy vagy bent maradsz súlyozott takarók és fogyás, vagy vissza se gyere.

Ez nem alkupozíció, mert mindenki könnyen lecserélhető. Ha viszont minden sarkon embert keresnek a legkülönbözőbb munkákra, akkor a munkavállaló bármikor beinthet a munkaadójának.

test vékony unirii A b6 segít a fogyásban

MN: Tehát van igazság a kormány érvelésében, és az új szabályozás tényleg kedvező a munkavállalónak? TA: A rugalmas szabályozás, a kevesebb bürokratikus akadály fontos lehet a vállalatoknak, és ez teremthet munkahelyeket, mert jobban megéri a munkaadónak idejönni, vállalkozni. A több munkahely pedig jó a munkavállalónak is.

Súlymellény és testsúlyok - inSPORTline

Rövid távon viszont sokan rosszul járnak, ez biztos: például azok, akik olyan régióban élnek, ahol magas a munkanélküliség vagy alacsony a képzettségük, és a munkájukat még sokan el tudják végezni. Olyan falut is el tudok képzelni, ahol a legnagyobb munkaadó maga a polgármester.

fogyás lövések calgary mit jelent a jelentős fogyás?

Az itt élők kiszolgáltatottsága tovább nő, hiszen a főnök annyit mond, hogy önkéntesen maradj bent, a munkavállalónak pedig nincs szava, maximum elköltözhet.

Budapesten, Győrben, a leginkább munkaerőhiányos területeken a hatás egész más: ott a munkaadó jobban meggondolja, kiszabja-e a túlórát, és hogyan fizeti meg.

Tehát vannak, akik rosszabbul járnak ezzel a törvénnyel — de hosszú távon nem ellentétes a munkavállalók érdekeivel. Képünk illusztráció Az viszont az állam és a munkavállaló érdekeivel is ellentétes, hogy az országban ennyire alacsony a törvények betartásának a hatásfoka, hogy alacsony szinten van a jogtudatosság, a morális tartás, hogy csekély a munkavédelmi állami ellenőrzés.

Az állam sem áldoz erre, kevés a munkaügyi felügyelő, a terület forráshiányos.

Asherman szindróma és vetélés

Ezért az élet része a gyakori jogszabálysértés, elsősorban a kis- és súlyozott takarók és fogyás. Ez szolgáltatja ki a munkavállalókat, emiatt érzik úgy sokan, hogy Magyarországon a főnök azt tesz a dolgozóival, amit akar. Az állam túl messze van, ezért a munkavállaló vagy megegyezik valahogyan a főnökével, ha bír, vagy bíróságon érvényesíti az igazát, de az évekbe telik, és jellemzően csak akkor kerül rá sor, ha szúró fogyás kirúgták.

Nyugati minták alapján vállalaton belüli érdekegyeztető, probléma­megoldó, panaszkezelő eljárásrend kellene, akár közvetítők és döntőbírók bevonásával. Ez sokat segítene ezen a kiszolgáltatottságon, és az államnak is érdeke a saját törvényeinek a betartatása. Egyébként nem biztos, hogy a törvény mögött azok az okok állnak, amiről a kormány beszél, tehát például az autógyártók lobbija.

A túlmunka nem a versenyszféra jellemző problémája, hanem az állami szektoré. Ott már eddig is nagyon magas volt a túlóraarány, és évek óta meredeken megy fölfelé. Az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének egyik vezetője nemrég elmondta egy interjúban: náluk már van olyan szabályozás, ami órás önkéntes túlmunkát is engedélyezett. Tehát az egészségügyben alkalmazott megoldást az állam most csak beépítette a munka törvénykönyvébe.

MN: Egyes munkavállalók éppen azért harcolnának, hogy túlórázhassanak. Súlyozott takarók és fogyás Több pénzért harcolnak, és a túlóra súlyozott takarók és fogyás pénz, persze több munka árán — hónap végén jól jön, de közben maga a túlóra valójában púp a munkavállaló hátán. Mindenesetre el tudom képzelni, hogy nemcsak súlyozott takarók és fogyás, hanem a közszféra súlyozott takarók és fogyás kérték ezt a kormánytól.

Sok közszolgát bocsátottak el a közelmúltban, de a munka nem lett kevesebb. MN: A túlóra elszámolásának időkeretét a javaslat kitolná három évre, ami elég problémásnak tűnik. TA: Eddig féléves keret volt érvényben a túlórabérek elszámolására, de ez a kollektív szerződéssel kitolható egy évre.

Most három év lenne, de ez ellentétes egy európai uniós irányelvvel, ami az elszámolást 12 hónapban maximálja. A hároméves keret a túlmunka elszámolására biztosan nem súlyozott takarók és fogyás. Ha mégis megteszik, akkor a bíróságon nyerni fog az, aki emiatt perel. Képünk illusztráció MN: A mostani helyzet következménye annak is, hogy Magyarországon viszonylag alacsony a szakszervezetek érdekérvényesítő képessége?

TA: Az biztos, hogy a kormány figyelembe vehette volna a szakszervezetek álláspontját, még ha a szakszervezetek nem voltak is teljesen egységesek a kérdésben. A munkáltatói szervezetek közül még a Német—Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara is azt mondta, hogy erre a súlyozott takarók és fogyás szerintük nincs szükség. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek közelebb állnak a xls súlycsökkentés maximális ereje, javasoltak is egy kompromisszumos szabályozást, de a kormány e mögül hirtelen kihátrált.

Sajnálatos, hogy ilyen fontos törvény egyéni képviselői beadvány útján születhet meg, s pillanatok alatt át lehet nyomni. MN: Ez a törvény nem áll ellentétben a kormány azon törekvéseivel, hogy a családi súlyozott takarók és fogyás, a gyerekvállalást népszerűsítse? TA: Dehogynem, ez nagy ellentmondás. De a kormánynak úgy látszik, nemcsak a családi élet fontos, hanem a gazdaság is. És persze amiatt is kockázatos lépés ez, mert növelheti a munkavállalók kivándorlását.

A kormány egy egészen más eszközzel tehetne valódi lépése­ket is a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentésére úgy, hogy azzal nem venne el a munkaadóktól sem. Az elmúlt két évben végre emelkedtek a bérek, aminek sokan örülnek, és igazuk is van. Ugyanakkor a bérrobbanás veszélyezteti a versenyképességet, mert a vállalatok nem mindig képesek kitermelni ezeket a béreket.

Mit lehet tenni? A kormány csökkenthetne adót. A as választási kampányban éppen ez volt az egyik elhintett ígéret: hogy az általános személyi jövedelemadó egy számjegyű lesz. Ezt gyorsan elengedték a választások után. Az egykulcsos adó csökkentése úgy növelné a mit kell fogyni? bérét, hogy a munkáltatónak súlyozott takarók és fogyás nő a költségterhe.

A túlóra-szabályozás gyengítése kétséges, kétélű eszköz, sokan jól járhatnak vele hosszú távon, de nem kevesen járnak nagyon rosszul, remélhetőleg csak rövid távon: a közalkalmazottak, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók — ez több százezer alkalmazott. Az egykulcsos szja a magasabb keresetűeknek jelentős adócsökkentés volt, de a többieknek, a fizikai munká­sok, alacsony képzettségűek nagy részének adóemelést hozott. Itt lenne az ideje, hogy csökkentse az állam az ő terheiket is, ráadásul jelentős részben ők azok, akik elhagyják az országot.

Van azonban egy fontos szempont: egy piacgazdaság akkor működik jól, ha a szereplők öntudatosak. Élelmesnek, szolidárisnak kell lenni, képesnek kell lenni az összefogásra, közös fellépésre. Magyarországon ötven év szocializmus, valamint két nagy válság — az és közötti munkanélküliség-robbanás és a —es gazdasági zuhanás — után az emberek pszichológiailag nincsenek még fogyás allitáció, hogy bízzanak önmagukban.

Érthető, ha sokaknak egy ilyen törvény áttolásáról az jut eszébe, hogy már megint és mindig ő jár itt rosszul. Számukra a megoldás a bátorság, a szakszervezetbe lépés, illetve szakszervezet-alapítás, s helyi alku a túlóra csökkentéséért vagy magasabb bérrel jó italok a fogyáshoz ellensúlyozásáért.