Irgalmaz nekem fogyás. SOLIMAN ALMA.

Csak tizennégy éves volt még Nagy Lajos leánya, Hedvig, s már két korona kivánkozott szüzi homlokára, a lengyel és lithván. A korona nehéz ékszer! Még midőn csak hat éves volt a leány, országhóditó atyja elvitte őt magával egy szomszéd tartomány udvarába; a mire ő oly jól emlékezett.

Ott egy nálánál alig idősebb kis fiut vezettek elé, s azt mondták, hogy ez lesz vőlegénye.

A szép szőke gyermek kezét összefüzték az övéivel, gyürűt cseréltettek velök, az oltár elé vezették s ott a irgalmaz nekem fogyás szép gyermeket megeskették, hogy egymást holtig és örökké fogják szeretni. Este, az egész udvar láttára, fényes, kivilágitott teremben, harsogó zenehang mellett, egy pompás menyegzői ágyba egymás mellé lefekteték a két szelided gyermeket; — arczaik egymást érinték, — a szülők ott álltak körül, gyönyörrel mosolygva rájuk, — a vőlegény kezét a menyasszony nyakára fűzték, mondták nekik, hogy csókolják meg egymást, azután elválaszták őket, irgalmaz nekem fogyás a gyermekférj elment Angolhonba, a gyermeknő vissza Magyarországba.

• Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára
• Padányi Schola Catholica - Veszprém
• Csak címszóban: Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres.
• Parazita-bélféreg irtás természetes módszerekkel | Természetes-Egészséges-Bioexpress Megoldások
• Robogó fogyni
• Module:R:ErtSz/data - Wiktionary
• The Project Gutenberg eBook of Téli zöld by Mór Jókai

És mind erre Hedvig oly jól emlékezett. Azóta nyolcz évvel lett idősebb a világ, a rózsaarczu gyermekből liliomképű hajadon nőtt fel, — a kora ábrándok álmai meghalaványiták arczát. Valami titkos érzelem annyiszor eszébe juttatá azt a napot, azt a képet, melyben gyermek-vőlegénye szemérmetes mosolygással kis kezét nyakára fűzte, látta mindig a mosolygó irgalmaz nekem fogyás arczot, hulló selyem szőke fürteivel, himzett ingfodorral körülvéve, és oda képzelé magát is, fehér patyolat köntösében, a halvány kék szalagokkal, s elgondolá, mennyivel szebb lehet egy ily pillanat nyolcz év után.

A szivébe oltott ábránd együtt nőtt fel vele. Az ártatlan gyermek lélek játszó öröméből áterősült az, a sejtő szüzi kebel vágyó szenvedélyivé.

Gondolá, hogy milyen boldogok lesznek ők, a midőn még azt sem tudta, hogy miért boldog az, a ki szeret. Egy napon a lengyel rendek követsége érkezék Budára, hol akkor Hedvig anyja a fejedelmi lelkü Erzsébet ült az eddig csak férfit ismert királyi széken, s a legifjabbik királylyánt kérte országa számára királyul.

Előbb kérte, azután követelé, végre daczos erőszakkal vivta ki őt az anyai karok közül.

Module:R:ErtSz/data

A mint Hedvig megérkezék, megszünt a harcz, a küzködő pártfelek hódolattal rakták csorba kardjaikat az érkező szent elé s karjaikon, sziveiken vitték őt árva trónjukra. A rózsakoszorunak hullani kellett a korona elől. Scott herman zsírégető országot kapott, de egy egész világot adott érte, keblének belső világát.

A koronás szüz hirével viszhangzott minden ország, fejedelmek jöttek érte, sziveiket, koronáikat lábai elé lerakni. A szüz várta vőlegényét, kinek arcza élt szivében s vigasztalan bocsátá őket. Egy napon egy vad, férfias tekintetü, harczos ifju jelent meg a lengyel fővárosban, kinek neve ijedelemmel tölté be irgalmaz nekem fogyás Lengyelországot, annak leghatalmasabb ellensége, a lithván vezér, Jagelló.

Egykor boszu, most szerelem hozta őt Lengyelországba.

By Bioexpress on Basic, os állapotfelmérő biorezonanciás készülék …az egyszerűt ötvözi a profival, az olcsót, az értékessel A korábbi nevén NLS 3D-ként és Spirit 3D-ként ismert állapotfelmérő továbbfejlesztett változata. Használata egyszerű, nem kell hozzá nagy tudású szakember Erről a készülékről részletesen itt olvashat. Email: info bioexpress.

Népét és országát, koronáját és szivét hozá ajándékba az ifju királynőnek. Két egymást rontó nemzet egybe forrása kivánja ez áldozatot.

Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára

Egy pogány nép milliói térnek ez által az egy igaz Istenhez. A királyi család fénye egy uj korona sugáraival növekszik. Csak a sziv nem szólt semmit.

A merész, szilaj, fejedelem ifju, hidegen hagyta azt, mig a várt halvány ifju képe midőn megjelent előtte, szomoruan sohajta fel, talán soha sem látandja őt többet!?

Végre, szent megnyugvással lelkében, elfogadta a lithván fejedelem koronáját, de midőn fejére tették, mintha ágaival visszafelé forditva hullott volna az szivére.

Nemes önmegtagadással napot tüzött ki a menyegzőre, mely két ország népét az ő szive árán fogja egyesitni, midőn a kijelölt nap előtt egy messze földről jött lovas csapat érkezék Krakkó elé, — karcsu szőke ifju volt a vezér. Én vagyok Vilmos herczeg, Hedvig királynőnek férje.

Hűség az anyanyelvhez

Enyim volt ő, most is az, s csak az égnek adom irgalmaz nekem fogyás. Az ég kérte őt vissza tőled milliók földi és égi üdvére.

Élj boldogul s térj el innen. Másnap reggel megjelent a herczeg a várkapu előtt. Az most felnyilt szavára, ott bekötötték szemeit s vezették utczákon, folyosókon keresztül, végre egy márványos házba ért, — a távol viszhangból, mely lépteire felelt, gyanitá, hogy egy nagy teremben kell lennie. Itt levették szemeiről a köteléket. Egy nagy sötét templomban találta magát, melyet gyéren világitottak az oltár viaszgyertyái. A templom hátteréből egy ünnepies csoportozat közelített hallgatagon felé, nők, férfiak; közepett egy halvány ideál alak, hófehér ruhában, megtört tekintettel.

Vilmos ráismere. Zokogva rogyott térdére. Szerelmem, mely tied volt, népemé fog lenni ezután; a boldogság, mit neked szántam, közöttük irgalmaz nekem fogyás felosztva. Neked is vannak népeid, helyettem szeresd azokat, tedd őket oly boldogokká, minővé tettél volna engem.

Az ifju herczeg nem tudott szólni; minden ifju reményeit egy pillanatban el kelle vesztenie. Hallgatva rejté arczát két kezébe. A királyné kisérete zokogva állta őket körül. Maguk a vénnemesek is törülgeték szemeiket s bámulva néztek az ifju szűzre, ki egyedül állt ott félig mosolyogva, mint egy megdicsőült szent az oltárképen, mint egy kedves halott, a ki körül sir minden ember, csak ő maga mosolyog.

Egy magas, lenge szőke lyán, és egy délczeg, karcsu ifju. Kezeik egymás kezét szoritják, és szemeik a bucsuzó királynét nézik, a ki oly nemes lemondással áll térdelő jegyese előtt, kitől örökre el kell válnia.

Épen ugy nem tudnék szólni. Oh, nekem a szivem repedne meg, Cecilia. A két szerelmes ifju közelebb huzódott egymáshoz, mintha attól tartana, hogy őket is le akarják egymás kebléről szakitni.

Vilmos herczeg reszketve emelte föl arczát; szép nemes vonásaira visszatért a nyugalom. A nemes elhatározás, a mely nagy lelkek sajátja, olvasható volt homlokán. Hedvig oda nyujtá a forró ajk elé hófehér kezét, s a köny ott ragyogott szemében.

Akkor felszökött hirtelen térdéről a herczeg s fulladozva kirohant a templomból. Holta napjáig boldogtalan maradt.